Recept

Hogyan készítsünk Magyar Évadot

Van egy ilyen dolog, hogy Évad. Országok szoktak ilyet csinálni egy másik országban, hogy megmutassák mit tudnak, milyük van, kik is ők. Mi, magyarok is csináltunk egy ilyet nem olyan rég és büszkén jelenthetem az eseménysorozat pazar siker volt – tényleg sikerült megmutatnunk mit tudunk, mink van, kik és milyenek vagyunk! Lássuk tehát mi a titka egy jól sikerült Évadnak.

Hozzávalók:

• vegyünk jópár hozzánemértő, motiválatlan embert,
• főszervezőnek válasszunk valaki olyat, aki ugyan ügyes és elhívatott, de fiatalsága és az adott ország nyelvének nem ismerete miatt háromszor annyi erőfeszítéssel éri csak el az adott cél felét,
• szerezzünk még be egy nagy adag rossz időzítést, a stratégia teljes hiányát, összehangolatlanságot, rossz finanszírozást, magyaros virtust és hozzá is láthatunk a szervezésnek.

Elkészítés:

Először is fontos, hogy az Évad minimum egy évből, de legalább nyolc hónapból álljon, mert Magyarországnak szinte biztosan nincsen municiója ennyi időre, viszont mivel így szét vannak húzva a programok gyakorlatilag garantálható, hogy az első nagy megjelenés után érdektelenségbe fullad az egész.

Természetesen mindennek az alfája és omegája a finanszírozás. Na itt valóban nagyot alkottunk. Ahelyett, hogy egy központi büdzséből osztanánk szét a pénzt az előre letisztázott (haha, de erről majd később) programokra, minden résztvevő (KüM, GM ,OM, ITDH, MT Zrt.) a saját, nagyságában merőben eltérő összegekből gazdálkodjon inkább, ami miatt előre boritékolható, hogy az, akinek 350 milliója van, picivel több programot tud szervezni, mint az akinek csak 20. A saját keretek másik nagy haszna, hogy mivel mindenki a saját pénzével játszik, ezért nem igazán fogja érdekelni, mit szeretne a többi fél, vagy ne adj’ isten mi lenne az Évad érdeke, mert ugye az én pénzemről lévén szó, más lehetőleg ne ugasson bele, mire költöm el azt.

Lépjünk tovább és ha már megvan az alap keverjünk bele egy nagy adag koncepciótlanságot és összehangolatlanságot. Ez azért lényeges mert csak így lehet elérni, hogy a programok ne egymásra épülve, egymást kiegészítve, folyamatban legyenek, hanem inkább ad hoc jelleggel, szétszórva, máskor túlságosan is sűrűn kövessék egymást. Ehhez persze szükséges, hogy az otthoni, eleinte lelkes találkozgatások és megbeszélések a szervezők között idővel elhaljanak és akkor végre megvalósulhat az az állapot, amikor tényleg senki nem tud senkinek a programjáról.

A recept további fontos eleme a hazai szervezés és rendszerezés hiánya. Miért életbe vágóan fontos ez? Mert hogyan máshogy érnénk el, hogy az Évad második szakaszát 4 nappal (!!!) annak kezdete előtt lemondjuk? És az ok: a magyar állam nem talált delegáció vezetőt!!! Fussunk neki még egyszer: a magyar vezetés nem volt képes utasítani egy nyüzüge államtitkárt sem, hogy egy, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke által megnyitott és meghírdetett program egyik eseményét vezesse! Ezt a lépést nevezzük a magyar diplomácia Titanicjának!

Hogy valóban magyaros legyen a recept, az egészet bolondítsuk meg egy kis lenyúlással. Például úgy, hogy a helyben felajánlott és ingyen elkészítetett 10-12 logótervet otthonról vessük el és helyette bízzunk meg valakit saját kis hazánkban, aki el is végzi a munkát 3 héttel a megnyitó előtt (nehogy az eseményt már előre lehessen promótálni), több millió Ft-ért (!).

Ezen felül ne feledjünk el belevinni egy kis magyar virtust, amit többféle képpen is megtehetünk. Pl. érjük el, hogy a miniszter, újdonsült barátnőjével, egymás kezét fogva, tréningruhában szögdécseljen végig a szálloda lobbyján egy rakat újságíró szeme láttára, de az is jó módszer, ha a miniszter kivágja a repülőn a hisztit, mert a felesége, akinek turista osztályra szólt a jegye nem ülhet mellé a business osztályon. Ha más nincs az is elég, ha üzletemberként nem jelenünk meg a számunkra szervezett tárgyalásokon.        

Az így elkészült Évadot otthon tetszés szerint tálaljuk, lehetőleg mint őrült nagy sikerrel lebonyolított eseménysorozatot és mint az az elején elhangzott valóban az is, hiszen megmutattuk kik vagyunk: lúzer, piti, koncepciótlan, komolytalan nép!

Jó étvágyat!          

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.